– Mi volt az első élményed, amikor megdicsérték a művedet? Iskola, barátok, szülők…

Nyolcadikos koromban az osztály előadta egy színdarabomat, ami a testvérek közötti konfliktusokról szólt. Maga a tény, hogy az osztályfőnököm, aki amúgy nem kedvelt különösebben, alkalmasnak tartja erre a darabomat, nagy elismerés volt a számomra.

A családom nem igazán érdeklődik az írásaim iránt. Örülnek, hogy találtam egy hobbit, ami segít feldolgozni a mindennapi stresszt, és talán annak is, hogy nem a festészetet választottam, mert annak nagyobb az anyag- és helyigénye.

– Mi befolyásolja a témaválasztásod? Hogyan szoktad eldönteni milyen típusú könyv jön ki a kezeid alól, és miről fog szólni?

Olyan dolgokról írok, amik engem is foglalkoztatnak. Ez gyakran cseng egybe az olvasók érdeklődési körével. A téma megszabja a zsánert, és egy-egy témaválasztást hosszas kutatómunka alapoz meg. A történeteimet, bár sodró lendületűek, a karakterek köré építem fel. A Kiposztolt boldogság tervezésénél az volt az alap, hogy egy sok szálon futó, a hollywoodi forgatókönyvek normáinak megfelelő krimit hozzak össze, ezért itt a karakterek kapcsolati ábrájával kezdtem a munkát. A Gyere haza tegnap! esetében viszont az időutazáson volt a hangsúly, és elsőként az időmodellt dolgoztam ki, amit statisztikus időnek neveztem el, és nagy vonalakban vázolom a regényben. A két főszereplő karakterét akaratlanul is úgy alakítottam, hogy alkalmasak legyenek az időutazás problémakörének bemutatására.

Az, hogy miről fog szólni a regény, csak vázlatosan van meg a fejemben, és menet közben sokat változik. Hagyom a karaktereimet a jellemük alapján cselekedni, és a reakciójuk által született szituációk gyakran teljesen átírják a terveimet. Értékítéletet nem próbálok meg beleerőltetni, nem az én dolgom ítéletet mondani. Az antagonista karaktereket is úgy mutatom be, hogy érthető legyen: az ő szemszögükből nekik van igazuk, az olvasó meg majd eldönti, kivel ért egyet.

– Mit gondolsz a magyar könyvhelyzetről?

Itthon sok remek író van, és a hazai közönség jóval nyitottabb feléjük, mint néhány évtizede. Azt sem tartom feltétlenül rossz iránynak, hogy még kiforratlan írók művei jelennek meg, mert sajnos nagy igény van kevésbé építő jellegű regényekre.

Azt viszont aggasztónak találom, hogy a könyvesbolti terjesztők, a maguk 70% körüli jutalékával, magasan tartják az árakat. Ha az olvasó nem a kiadótól vásárol meg mondjuk egy e-könyvet (és miért tenné?), az én jutalékom valahol 125 és 200 Ft között van kötetenként, és a kiadóé sem több. Nekem ebből kellene finanszíroznom a kutatást, a grafikát (ebben szerencsém van, mert valaha tanultam rajzolni és festeni), a szerkesztőt és a korrektort; a kiadónak is sok munkaórája rámegy, amíg letölthető regénnyé alakítja a kéziratot, és emellett áldoz a marketingre is.

A nagy terjesztőkre csupán azért van szükség, mert az olvasók náluk keresnek olvasnivalót. Ha a magyarországi kiadók összefognának, és létrehoznának egy adatbázist, ahol az olvasók a teljes kínálatot megtalálnák (nyomtatott és e-könyveket egyaránt), esetleg plusz szolgáltatásként online közösségi teret biztosítanának, csökkennének a költségek, és olcsóbbá válnának a könyvek.

– Hogyan látod önmagad s a könyveidet öt és tíz év múlva.    

Remélem, hogy egyre több olvasóhoz eljutnak majd az írásaim. Az életemet azonban ugyanígy képzelem el. Ha választhatnék, sem döntenék úgy, hogy főállású író legyek. Élvezem, hogy azt írhatok, amit akarok, úgy, hogy nem kell figyelnem a trendeket és a piaci elvárásokat. Amire törekszem, hogy változatos történeteket és minőségi munkát adjak ki a kezemből.

– Üzensz valamit az olvasóidnak?

Én diszlexiás vagyok, és sokáig azt hittem, az olvasás nem nekem való mulatság. Aztán rátaláltam egy regényre, ami szinte beszélt hozzám. Ez a könyv Lázár Ervin Tuvudsz ivigye volt. Mintha nekem íródott volna. Azóta falom a könyveket.

Én azt tanácsolom, ne az alapján válasszanak olvasmányt, hogy mit várnak el tőlük, mi divatos, vagy mit nem szégyellnek a buszon, azt vegyék le a polcról, ami közel áll a szívükhöz!

Elérhetőségek:

https://elmenytar.wordpress.com/

https://www.facebook.com/SalathBarbara

Könyveim elérhetősége: a nagyobb könyvterjesztőknél, és a kiadó boltjában