– Mi befolyásolja a témaválasztásod? Hogyan szoktad eldönteni milyen típusú könyv jön ki a kezeid alól, és miről fog szólni?

Régebben, még gimnazistaként, inkább a realista történetek vonzottak, így a mindennapi életből merítettem, a baráti kapcsolatokból, a plátói szerelmekből, az iskolai élményeimből, manapság inkább az elrugaszkodottabb témák érdekelnek. Pszichológusként dolgozom, így a valóéletben sok olyan esettel találkozom, ami megvisel vagy elszomorít, ezért jól esik egy másik világba vagy univerzumba kalandozni, amihez az ihletet szinte bármi adhatja: egy benyomás, egy érzés, egy beszélgetés, vagy akár egy tudományos cikk olvasása. Ezek befolyásolnak, ami magamból kell kiindulnom és nem köti semmi a kezemet, ezzel szemben a júniusban megjelent GRIMM: Sötét Mesék kötetbe írt novelláimat felkérésre írtam, egy írói csoport tagjaként, később szerkesztőjeként. Itt már előre el volt döntve a tematika, hogy a Grimm testvérek meséin alapuló horror vagy dark fantasy novellákat fogunk írni. Tehát, megesik, hogy egy pályázat, vagy egy felkérés motivál. Szerintem a belső és a külső motiváció, ihletettség hatására is születhet valami jó, valami különleges, a lényeg, hogy az ember rátaláljon a hangulatra, és megtalálja az időt, amikor képes alkotni.

– A karakterválasztás mindig megosztó történet. Valós személyek elevenednek meg a könyveid lapjain, vagy kitalált emberek?

A karakterek megalkotása egy izgalmas folyamat, szeretem kitalálni őket egészen a gyermekkori sérelmeiken és a szüleikkel való kapcsolaton át a későbbi szakmájukig, motivációjukig, vágyaikig. Ez az egyik kedvenc részem, amelyhez nyilván támpontot adnak az ismerőseim és a barátaim jellemvonásai, megnyilvánulásai is, más regények, sorozatok karakterei is, meg persze önmagam is. Szeretem több egyénből összegyúrni a szereplőimet, és ezzel valami teljesen újat és egyedit alkotni. Ahhoz, hogy hitelesek legyenek a karakterek, fejben többször leülök velük beszélgetni, különböző helyzetekbe vezetem őket, amelyekben félig tudatosan, félig tudattalan módon, de csiszolgatom a stílusukat, a reakcióikat, a megjelenésüket, az álmaikat, hogy a végén annyira megelevenednek, hogy szinte magukat írják.

– Mi a legközelebb megjelenő könyved témája? Egy kis ízelítő a terveidből?

A Könyvhétre megjelenő Diabolika a legaktuálisabb regényem, amely egy posztapokaliptikus urban fantasy. A történet a Föld jövőjében játszódik, miután az égiek letették a kezüket az önpusztító emberiségről és átadták a démonoknak a terepet. A démonok zsarnokságáról és az ellenük való lázadásról szól, de igyekeztem a jó és rossz karaktereket is árnyalni, továbbá központba állítani több olyan nézőpontkaraktert is, akinek a szemén keresztül megtapasztalhatjuk, milyen ebben a világban élni, szeretni, veszteségeket átélni. Olyan kérdéseket boncolgattam, mennyit ér a vérségi kötelék, a barátság és a szerelem, ha egy nálunk magasabb célért kell küzdeni. Remélem, pár éven belül az ősmagyar hagyományokra és mítoszokra épülő young adult fantasy sorozatom, A táltosok öröksége is megjelenhet, amit már tizenkét éve írok és bízok abban, hogy az első epikus fantasy regényem, a Kékvérűeket is kiadhatom, amelynek szereplői között akad egy néma harcos, egy autista mágus és egy hercegnő, aki szembe megy minden sztereotípiával, amit általában a nemes kisasszonyokról gondolunk.

– Hogyan hatott írói karrieredre a pandémiás időszak?

Én általában fordítva működök. Amikor mindenki szorong és pánikol, én igyekszem nyugodt maradni és megtalálni a pozitívumot. Ezt azért is tehettem meg, mert a családom szerencsére kevésbé szenvedett a járvány negatív következményeitől. Számomra a pandémia a bezárkózásról és a kiteljesedésről szólt, amikor végre lett elég időm magamra, a terveimre és az írásra. A mindennapos rohanás után – utólag rájöttem -, hogy erre a lelassított, elzárkózott életmódra szükségem volt. Így ismét elmélyedhettem abba, amit szeretek. Több novellát és két régóta tervezgetett kéziratomat is megírtam, a Kékvérűeket, amit öt hét alatt sikerült befejeznem, mert sikerült a home office mellett napi több órát is rászánni, mintha az írás a második állásom lenne. Pár hónapra rá jelentkeztem is vele a [bekezdés] pályázatra, amelyen short-listre került ez a fantasy kéziratom. Bár minden évben pályáztam a Twister Mediához, először sikerült a jobbak közé kerülnöm. A másik pandémia alatt befejezett kéziratom a Virág a tó partján, amely egy olyan sci-fi regény, amely számos földi mítoszt magába olvaszt és új mítoszokat is teremt. Nem egy szokványos tudományos-fantasztikus mű, de remélem, egyszer majd megleli a maga közönségét. Utoljára talán az egyetem előtti időszakban voltam ennyire termékeny, újra ráleltem az írás szeretetére, amit az íróiskolák, a pályázatok és mások elvárásai miatt régóta képtelen voltam átélni.

– Üzensz valamit az olvasóidnak?

Még ha el is tűntem pár évre, újra visszatértem és remélem, ezúttal már nincs megállás. Én mindent megteszek, hogy a régebbi és az újabb történeteim is kiadásra készek legyen és szép lassan eljuthassanak mindenkihez, akik nyitottak rájuk, érdeklődnek irántuk.

Könyveim elérhetősége:

Ahol a part szakad (young adult) https://shop.konyvmogul.hu/szilagyi-helena-ahol-a-part-szakad

Utazás a múltba (young adult) https://shop.konyvmogul.hu/szilagyi-helena-utazas-a-multba

Grimm: Sötét mesék (horror, dark fantasy) https://undergroundbolt.hu/termek/grimm-sotet-arnyak/